1 hét telt el azóta, hogy Justin szerelmet vallott. Azóta nem beszéltünk erről sőt még azt se tudja, hogy én ezt az egészet hallottam. És őszintén? Nagyon örültem a szavainak. Kicsit furcsáltam, de akkor is. Végre haza mehetek a kórházból..öö illetve vissza a turnéra. Jelenleg Franciaországban vannak, úgy, hogy végre ma már ott is fogok járni. Azért ha így bele gondolok elég fura, hogy régebben nem nagyon jártam külföldön most meg szinte minden másnap máshol vagyok.
-Halihó.-jött be mosolyogva Audrina.
-Ó szia Audri.- öleltem meg.
-Na összepakoltál mindent?
-Igen, minden bent van.
Utána már mentünk is. A reptéren is viszonylag hamar végeztünk úgy, hogy már úton is voltunk Párizsba. Az út kb. 3 óra lehetett. Az ottani reptéren nagyon nagy volt a tömeg amit nem igazán értettem...itt mindig ekkora? De egyszer csak a tömeg közepén megpillantottam egy ismerős alakot. Hát persze, mosolyodtam el. Szóval ezért van ekkora tömeg. Egyszer csak az a bizonyos ismerős arc felém nézett és már jött is ide.
-Szia Justin.-ugrottam a nyakába.
-Madison.-karolt át.
-Örülök, hogy újra itt vagy.-mondta mosolyogva és látszott rajta, hogy őszintén mondja ami természetes nekem megint csak nagyon jól esett.
A reptér előtt egy kocsi vár minket.
-És, hogy-hogy kijöttél elém?-kérdeztem Justint.
-Hát szerinted kihagytam volna?-mondta nevetve. Én ezen csak elmosolyodtam.
Bő 15 perc alatt voltunk a szállodánál. Meg kell, hogy mondjam ez a hely se volt semmi.;) Justin felkísért a szobámba.
-Madison ha bármire szükséged van itt vagyok a melletted lévő szobába rendben?-kérdezte
-Igen-mondtam. Justin épp kifele tartott.
-Justin várj.- kiabáltam utána.
-Hát..én.. én.. csak azt akarom mondani, hogy köszönök mindent!-erre Justin elmosolyodott.
-Én köszönöm, hogy itt vagy.-mondta és kacsintott egyet.
Gyorsan kipakoltunk minden Audrinával.
-tényleg, gondolkoztál már azon, hogy elvállalod a háttértáncos szerepet?-kérdezte Audrina.
-Uu tényleg.. el is felejtettem. Majd még átgondolom.-mondtam.
-Okés. De én a helyedbe elfogadnám.-mondta Audrina mosolyogva.
Hirtelen elkezdett rezegni a telefonom a zsebembe. Egy smsem jött. És a feladója nem más volt mint Justin. " Ma este hatkor érted küldök egy autót, van egy kis meglepetésem számodra ;)" Én válaszként csak annyit írtam, hogy "rendben:)"
Hat előtt gyorsan átmentem Justinhoz, hogy még is mit vegyek fel hisz azt se tudom, hogy hova megyünk. Kopogás nélkül nyitottam be és bár ne tettem volna... Justin egy szőke kis csajt fűzött.. Na hát remek..mondtam magamban. És még is mi volt az a duma amit lenyomott nekem a kórházban? Eddig tartott az a nagy szeretet? Hát gratulálok Justin mennyél csak a kis lotyóidhoz, őrjöngtem magamban. Miközben rohantam vissza az én szobámba sikeresen Ryanbe is belementem.
-Hét Madison beléd meg mi ütött?-kiabálta utánam, de mint ha meg se hallottam volna mentem tovább.
-Madison várj már.-jött utána Ryan.
-Mi a baj?
-Én csak..
-Te csak?
-Hát én csak átmentem Justinhoz mert úgy volt, hogy megyünk este valahova de mivel azt nem mondta, hogy hova ezért át akartam menni megkérdezni, hogy mit vegyek fel erre ő egy szőke csajt fűzött..-és amint ezt elmondtam elkezdtem sírni.
-Nyugii.-mondta Ryan és megölelt.
-Nem lehet, hogy csak valamit félre értesz?-kérdezte
-Hát ezt elég neheze lehet félre érteni. -mondta sírva.
-Nyugi, figyelj menjünk el kajálni és hátha megnyugodsz közbe.
-Rendben.-mondta zaklatottan.
