9.rész

Hátrafordultam és nem hittem a szememnek.. A volt barátom Dominik volt az. -Na végre, hogy megáltál. -Te mit keresel itt? -Nem kiköltöztél Los angelesbe? -De igen csak itthon vagyok most egy hétig a nagyszüleimnél.- mondta mosolyogva. -Értem. -De amugy mi is volt a bajod?-kérdezte -Ja áá semmi haggyuk.-Mondtam. -Nem lenne kedved esetleg találkozni valamelyik nap? Olyan rég beszéltünk. -Hát nem is tudom. Nem hiszem, hogy ez jó ötlet.-mondtam. Dominik a volt barátom pár hónapja szakítottunk és nagyon nehezen tettem magam túl rajta. Tulajdonképpen valószínüleg még most is együtt lennénk ha nem költözött volna ki Los angelesbe. -Na lécci csak beszélünk.- Amint ezt kimondta szerencsére megszólalt a telefonom. -Haló?- szóltam bele. -Madison hova tüntél? Mindenki nagyon aggódik érted.- mondta anya. -Óó bocs már is indulok haza szia.- és letettem a telefonom. -Figyelj bocsi de nekem most mennem kell szia. A válaszát meg se vártam indultam is haza. Amikor hazaértem már mindenki kint volt az udvaron kivétel egy valakit. -Óóó nocsak csak nem elő kerültél?- kérdezte nevetve Scooter. Én erre csak elmosolyodtam. -Anya Justin?- kérdeztem mert bocsánatot akartam tőle kérni, hogy ilyen voltam. -nemtudom valahova elment. -Azt hiszem Khloeval ment el valahova.- mondta Kenny. Amikor ezt meghallottam olyan ideges lettem, felrohantam a szobámba és becsaptam magam után az ajtót. Úristen és én még azt hittem, hogy talán tényleg van köztünk valami. És bocsánatot akartam kérni tőle. Hogy lehetek ennyire hülye. Idegességemben gondoltam visszavágok neki és én meg elhívom Dominikot valahova. -Szia Dominik. -Szia- mondta. -Milyen rég beszéltünk.- mondta nevetve. -Figyelj azért hívlak, hogy esetleg nem lenne-e kedved mégis csak eljönni valahova? -De miért is ne.-mondta nevetve. -Okés akkor ma 8 körül? -Nekem jó. -Remek na szia.-Mondtam és le is tettem a telefont. Igazából semmi kedvem nem volt ma Dominikhoz meg tulajdonképpen máskor se de ha Justin így áll akkor én is. Gyorsan szóltam anyának, hogy ma este nem leszek itthon. Ő bele is egyezett szóval mentem is készülődni. Gyorsan lezuhanyoztam megmostam a hajam magamra csavartam a törölközőmet és úgy mentem ki a szobámba valami szép ruhát keresni. Mivel úgy beszéltük meg, hogy vacsorázni megyünk így ezt választottam: Aztán gyorsan kisminkeltem magam ami így nézett ki:

Mire elkészültem Dominik már itt is volt. Gyorsan elköszöntem mindenkitől és mentem is. -Szia.- szálltam be a kocsiba. -Szia. Nagyon szép vagy.- mondta mosolyogva. -Köszönöm.- mondtam és egy mosolyt erőltettem. Az út kb fél órás volt. Mikor odaértünk egy elég ismerős kocsi parkolt ott de nem tudtam kié. Leparkoltunk és a bejárat felé vettük az irányt. Amikor beléptünk egyből megpillantottam alig bírtam elhinni. Hagytam is. Úgy csináltam mint aki nagyon jól érzi magát. Még csak köszönni se köszöntem. Leültünk az asztalhoz és rendeltünk. JUSTIN SZEMSZÖGE: Chloeval éppen ettünk mikor egyszer csak Madison lépett be az ajtón. Nagyon szép volt. Szép? az nem kifejezés. Soha nem láttam még nála szebb lányt. Nem értettem mit csinál itt. Aztán megláttam, hogy kivel jött. valami sráccal. Elég ideges lettem, hogy egy fiúval jött de nemtudom miért. MADISON SZEMSZÖGE: Rendeltünk és ki is hozták. Nem volt valami érdekes este. Ráadásul még az étel sem volt finom. Ami viszont eléggé feltünt, hogy a vacsora alatt Justin le se vette rólam a szemét. Már abba hagytam az evés mikor a Justinnal lévő csaj fogta magát és sírva kirohant az ajtón. Én csak néztem egyet de különösebben nem érdekelt. Persze egy kicsit azért örültem...:D -Mi?? Chloe?- Kiabált Dominik. -Mi van?- kérdeztem. -Bocs már is jövök.- és a csaj után rohant. -Ez most komoly?- néztem értetlenül. Remek mondtam magamban. Úgy 10 percig ültem egyedül az asztalnál mikor egyszer csak valaki mellém ült. -Justin? -Neked is szia.- mondta nevetve. -Mit csináltál szegény lánnyal?- kérdeztem. -Ja semmi csak közöltem vele, hogy én nem akarok tőle semmit.- mondta teljesen egyhangúan és meg persze örültem. -És ki ez a srác? A barátod?- faggatott. -Öö nem nem a barátom. -Látom nem ettél valami sokat.- mondta Justin. -Hát nem. Nem valami finom. -Hát az enyém se volt valami finom.- nevetett. -Nem valami jó ez az étterem. Mi lenne ha esetleg keresnénk egy másikat?- kérdezte Justin. -Oké mennyünk. Dominiknak nem is szóltam, hogy elmegyek de nem is érdekelt ő hagyott ott. -Amugy nagyon szép vagy ma este.- mondta Justin. -Ma?? Csak ma?- kérdeztem nevetve. -Hát nem csak ma de ma különösebben.- mosolygott. Beszáltunk Justin kocsijába és indultunk is. Oda értünk egy nagyon szép étteremhez. Bementünk és ismét rendeltünk. Na justinnal már érdekesebb volt az este. Vele jobban eltudtam beszélgetni meg hülyéskedni. Soha nem gondoltam volna, hogy Justin is jó fej. De egy valami még most is zavart. Amit persze Justin észre is vett. -Valami baj van? -Á nem dehogy. -Na mond látom, hogy baj van. -Nem is tudom az egész hülyeség inkább haggyuk. -De én nem akarom hagyni mond csak.- mondta Justin ami szerintem aranyos volt hogy ennyire érdekli, a bajom. -Na szóval az a helyzet, hogy Audrina elég fura dolgot mondott. -Mit?- kérdezte. -Hát.. szerinte nem csak barátok vagyunk. -Ó értem. És te szeretnéd ha nem csak barátok lennénk?- kérdezte. Erre nagyon nem számítottam. Ezért csak mosolyogtam. Látta, hogy eléggé zavarba jöttem ezen el is mosolyodott. -És te erre mit mondtál?- kérdezte. -Azt, hogy ez hülyeség. -Miért? Szerinted nem lehet köztünk semmi több mint barát? Vagyis én ezt úgy értem, hogy pár napja ismerjük egymást de én teljesen megbízok benned. Senkit nem engedtem még ilyen hamar ennyire közel magamhoz mint téged. Nagyon jó barát vagy. És ez már bennem is megfordult, hogy mi lenne ha esetleg több lenne közöttünk mint sima barát. Sőt lehet, hogy igaza van. Lehet tényleg több van közöttünk. És akkor mi van? Ehez senki másnak nincs köze csak nekünk. És majd mi eldöntjük hogy ha tényleg több van közöttünk akkor hogyan tovább- mondta. Na ezen már tényleg meglepődtem én soha de tényleg soha nem gondoltam, hogy ő így érez. De örültem is. Nem tudtam mit mondjak erre ezért csak elmosolyodtam és ettem tovább. Este 10 lehetett mikor úgy döntöttünk, hogy ideje haza menni. Az úton nem beszéltünk. Mind a ketten csöndben voltunk. Mikor haza értünk kiszáltunk és gondoltuk beszélgetünk még egy kicsit kettesben és mivel a többiek bent voltak ezért mi kint maradtunk. Leültünk a hintaágyra. Elég sokat beszélgettünk úgy éjfél körül lehetett mikor gondoltuk bemegyünk és alszunk. A többiek már aludtak. Amin nem is csodálkoztam hiszem Justinnak holnap ismét koncertje lesz. Justin elkísért a szobámig. -Hát jó volt veled.- mondtam. -Veled is.- mondta a szemembe nézve. Mikor nyitottam volna kifelé az ajtómat egyszer csak meg fogta a kezemet és vissza húzott. A szemembe nézett és egyre közelebb hajolt. A kezét rásimította az arcomra és....